Három éves évfordulónkra (június 25) szerettünk volna elmenni kicsit kikapcsolódni, egy hosszú hétvégére. Barna Kőszeget választotta úti célul. Talált egy jó kis hotelt a főtér mellett, így szinte már csak indulni kellett.Megbeszéltük, hogy a környező városokba is ellátogatunk majd, mert én még sosem voltam az ország ezen részén.

Csütörtökön szerettünk volna még napszemüveget keresni nekem, mikor egyszer csak berántott egy ékszerboltba. Az eladó kérdezte, hogy mit szeretnénk, én meg csak pislogtam. Barna mondta, hogy karikagyűrűt, majd zavarában rájött, hogy nem is arra gondolt, hanem eljegyzési gyűrűre. Megmutattak nekünk jó párat, amiből én kiválasztottam hármat (bár titkon meg volt az az egy, ami a legjobban tetszett), majd kimentem a boltból, ráhagyva a végleges választást. Persze mikor kijött megkérdeztem melyiket választotta, de csak mosolygott. Biztos voltam benne, hogy ismer, és a megfelelőt választotta, később nem is csalódtam :) Valamiért az ékszerész megkérdezte, hogy nekem lesz-e a gyűrű, elég vicces volt, Barna nem is értette, honnan jött ez a kérdés :))

Itt már eléggé sejthető volt, hogy valami készülőben van... Azt azonban nem tudtam, hogy mikor, és milyen formában fog a nagy esemény megtörténni, mert bármikor lehetett volna a hétvégén, vagy az utána lévő napokon, hiszen a következő szerdán volt a pontos évfordulónk.

Pénteken elmentünk Kőszegre, elfoglaltuk a szállást. A szobából nagyszerű kilátás volt a főtérre, és a templomra. Körbesétáltuk a várost, felmentünk a Hősök kapujának tornyába is, ahonnan láthattuk a várost felülről.

Volt egy szép kis virágos kert is. A Jurisics-várat is meglátogattuk. Szép rendezett kis város Kőszeg. Este kiültünk egy hotelhez közeli helyre, ahol mindenki a foci VB-t nézte sörözgetve. Mi is belenéztünk kicsit, de csak egy üdítő erejéig maradtunk, mert az idő nem volt valami kedvező. Barna alkoholmentes sört kért magának, ami sosem volt a kedvence, de már nagyon vágyott valami kikapcsoló italra. Érdekes volt, hogy már több mint fél éve nem ivott alkoholt, és ennyi idő után az alkoholmentes sör is rendkívül ízlett neki.

A hotelben reggelire terülj asztalka volt, estére pedig kiadós főtt étel. Szombaton elindultunk Sopronba kirándulni. Ott a főtéren épp valami vásár közepébe csöppentünk. Szétnéztünk a Deák, Petőfi, és Széchenyi téren is. Barna felvitt a Tűztoronyba, ahonnan nagyon szép volt a kilátás. Egyszer csak, mikor épp senki nem volt körülöttünk, Barna elkezdett nagyon kedves dolgokat mondani nekem, hogy nagyon szeret, és mindig vigyázni szeretne rám, meg hasonlókat, én meg közöltem, hogy rendben, nagyon kedves, de ez nem ide tartozik, majd otthon megbeszéljük. Majd továbbra is erőltette, és egyszer csak letérdelt. Feltette a nagy kérdést :) Nagyon jól esett, és természetesen igent mondtam :) Nagyon örültem, hogy megtörtént végre, amire régóta vágytam már :) Végre menyasszony lettem :))))  Sétáltunk még a Várfalsétányon, majd ettünk egy finom fagyit :)

Sopron után elmentünk a Fertő-tóhoz, ahol számunkra luxus nyaralókat láttunk a vízre építve. Végigsétáltunk előttük a fa hídon, majd a végén egy nagyon drága étterembe csöppentünk, ahová szinte csak németek jártak. vissza indulva megnéztük a Fertődön az Esterházy-kastélyt, ahol épp tartottak egy előadást a kertben, díszes ruhákba öltözve.

Vasárnap felmásztunk Dunántúl legmagasabb pontjára, az Írott-kőre. Nagyon tartottam tőle, mert a derekam hamar megfájdul a sok sétától, de most magamat is meglepve, nagyon jól bírtam :) Ráadásul papucsban mentem, talán nem is gondoltam komolyan, hogy feljutok a tetejére :) De sikerült!!:) Felmentünk az ott lévő toronyba, ami az osztrák-magyar határ is egyben. A kilátás nagyon szép volt, és érdekes volt egyszerre két országot összehasonlítani.

 Hazafelé megálltunk még Szombathelyen is megnézni a várost. Engem nagyon lenyűgözött a sok látnivaló, a város hangulata. Amit lehetett megnéztünk :) A főtér is gyönyörű volt :) Az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház pedig lenyűgöző, pedig csak kívülről láttuk :)

A hétvége nagyon jól sikerült, fantasztikusan éreztük magunkat. :) A hét végére menyasszony és vőlegény vált belőlünk :)))

Barna 6 napot volt a kórházba. Megkaptak a következő kezelését. Szerencsére nem jött ki rajta mellékhatás. Sok kórházi ismerőssel találkozott, akiknek csontvelő átültetésre van szüksége. Nem egyszerű, ha valaki eljut odáig, nehéz lehet nekik is nagyon. A lányokkal közölték, hogy mivel az átültetés előtt egy teljes sugárkezelést is kapnak, ne nagyon tervezzenek babát már egyáltalán, mert a női sejtek nem cserélődnek, és biztos, hogy beteg gyerekük lenne, ha egyáltalán összejönne. A fiúk ebből a szempontból szerencsésebbek, mert az ő sejtjeik cserélődnek. Barna is beszélt a professzorral, hogy hogy áll a kezelése. Szerencsére nála nincs szó továbbra sem átültetésről. donort sem egyszerű találni, és a professzor szerint az átültetés sem veszélytelen, halálos is lehet. Úgyhogy bízom benne, hogy mi ezt végleg elkerüljük. Két hét múlva megy Barna kontroll vérvételre, majd egy hónap múlva kapja újra  a következő kemot.

A hosszú hétvége jól telik, bár az időjárás nem a legjobb. Május 1-én este elmentünk Barni egyik haverjához, aki pókerpartit szervezett. Én voltam egyedül lány, de nagyon élveztem. Jó társaság jött össze, jól éreztük magunkat. Barna pedig nyert nekünk 500 forintot :))) Tegnap kimentünk a Balcsira, kitakarítottunk, festettünk, és Barna kertészkedett is kicsit. Maradt még tennivaló bőven :) Úgyhogy megyünk még máskor is.

Nem írtam egy ideje, történt pár dolog. Barna felépült teljesen, és elkezdett dolgozni járni is. Nagyon élvezi, hogy újra aktív, és irányíthatja a gyártást az üzemben :) Fokozatosan vette fel a tempót, de nagyon hamar belejött újra.

Születésnapomon szervezett nekem egy meglepetés hétvégét. Elvitt Kalocsára egy porcelán manufaktúrába, ahol megnéztük hogyan készülnek a porcelán termékek. Érdekes volt látni, hogy a termékek kisütés után 20 %-al összemennek. Majd elmentünk a Duna partra egy vendéglőbe. Nagyon romantikus volt. :) Majd elmentünk Jakabszállásra, ahol megnéztük a Magyar-kertet. Magyarország 1:1000-hez kicsinyített mását. Aztán pedig elvitt a szüleimhez, ahol egy torta is várt rám :) Úgyhogy így kezdődött az utolsó huszonévem :))

Barna kezelése jól halad. Igaz megint keresztbe húzták a számításainkat, de már meg sem kellene lepődnünk rajta, csak nagyon bosszantó az egész. Februárban úgy volt, hogy még 4 komolyabb kórházba járós szakasz vár rá, majd mikor az elsőnek vége lett, kiderült, hogy minden szakasz között van egy hónap szünet. Így a 4-ből elég hamar 8 hónap lett. Így annyi a nyárnak is....Ugyanis Barna hiába érzi jól magát, amíg a kanül be van ültetve neki, addig nem igazán mehetünk sehova. Se vízbe nem mehet, se nagy kirándulásokat, semmi olyat, ami megerőltető, vagy sporthoz közeli. Úgyhogy mire elterveztük mit szeretnénk a nyáron csinálni, addigra megint lehetett sztornózni mindent. Legutoljára mikor kezelést kapott lett neki egy gombás torokfertőzése, amire kapott egy szájöblögetőt, majd hazaengedték, hogy majd csak egy hónap múlva kell jelentkeznie. 3 nap után az öblögetőtől mellékhatások jelentkeztek. Álmatlanság, vizesedni kezdett a feje, ami elég ijesztő volt, hogy kicsit feldagadt, és kicsit az ízületei is fájtak. Annyira nem volt vészes, hogy ne éljük tovább az életünket, és hamar el is múlt mindegyik melléhatás, de azért Barna betelefonált a kórházba, hogy kell-e mást szedni, mi tévő legyen. A professzor nem volt bent, így csak annyit mondtak neki, hogy hagyja abba a használatát, de ezt ugye magunktól is tudtuk. Majd mivel tudtuk, hogy szerdánként késő délutánig ügyel, bementünk 2 héten keresztül megkeresni, hogy beszélhessünk vele, de sosem találtuk meg. Gyanítom a nővér sem adta át, hogy Barna már 3-szor kereste az elmúlt hetekben. Inkább fel volt háborodva, hogy mit képzelünk, hogy ilyenkor megyünk be a kórházba. Elképesztő, hogy ennyire nem érdekli itt a kórházi dolgozókat a beteg. Folyamatosan mindenért könyörögni kell, ami rettenetesen fárasztó, és kiábrándító, hogy semmibe veszik az embert. Sok fiatallal beszélgettünk, akik bent fekszenek hasonló problémával, és fogalmuk sincs, hogy hol tart a kezelésük, hogy mi vár még rájuk, mert senki nem mond nekik semmit. Ismerős.... Viszont mi próbálunk azon dolgozni, hogy ez ne maradjon így. A legjobbat szeretném Barnának, és nagyon féltem. Örülök, hogy most jól van, viszont én szeretném, ha ez örökre így maradna, ezért pedig tenni kell, és ezen vagyunk! :) Ma befeküdt a kórházba megint 6 napra, aztán megint lesz egy hónap szünet. Nyugodtan be is járhatott volna ambulánsan, csak a kórháznak így jobb, hogy bent fektetik.

Voltunk kint a Balcsin megnézni a nyaralót. Összeírtuk mennyi mindent kell javítgatni rajta, meg lenyírtuk a füvet. Ha már a Balatonban Barna nem fürödhet, legalább mégis van miért lemenni. Van ott bőven tennivaló.

Húsvétkor Barna apukájánál ebédeltünk. Összejött kicsit a család, jól éreztük magunkat. Barna hétfőn meglocsolt, és egy nagyon szép verset mondott, amit azelőtt tanult meg, és utána elég hamar el is felejtett:)) Nagyon tündér volt:))

Egyre jobban kötődünk egymáshoz, eléggé megerősödött a kapcsolatunk, és ennek nagyon örülök. Ő is sokat változott, és neki is fontosabb lett a közös életünk. :)

Nehéz volt végignézni Barni másfél heti szenvedését. A kórházban vizet kapott infúzióban, hogy ne száradjon ki. Enni és beszélni nehezére esett. Minden ételt össze kellett neki pépesíteni, és szívószállal próbálta lenyelni az ételt, de az is eléggé nehezére esett, mert a torka is nagyon fájt. Nehezen gyógyul a szájnyálkahártya leválás, ezt meg kell állapítsam. Elég nehézkes vele az élet, de Barni továbbra is pozitív volt végig. Majd két hetet töltött a kórházban, és már az unalom kezdett eluralkodni rajta. Nagyon hazavágyott már, és most szerdán haza is engedték. Ma, több, mint két hét után először tudott egy kicsit rágni. Szegénykém már rántott húsról álmodott a múlt éjjel, de meg is értem. Viszont, ha felgyógyul azt ehet majd amit csak akar :) Jövő héten is még szünetelni fog a kezelés, mert megvárják, hogy teljesen felépüljön. Ezen nem is csodálkoztam, hiszen jövő héten nem lesz a professzor, így megint elhúznák a kezelését akkor is, ha semmi baja nem lenne. Viszont örülök, hogy jó kedve van, és szívesen programoztunk volna valamit a hétvégén, de nem mond valami jó időt. Már az is jó, hogy itthon lehet velem, és együtt töltjük a hétvégét, nem pedig a kórházban kell a négy fal között ücsörögnünk. Főleg, hogy most már újabb szabályokat is hoztak, mert este 7-kor már el kellett mindig jöjjek, és az ágyára sem ülhettem rá. A szobatársával jól elvoltunk, jó fej srác:) Sok fiatal van most az osztályon. Rossz nézni, ahogy összejön a társaság, és mindenki a kezeléséről beszél. Az sem volt semmi, amikor körbeülték a tv-t, és a leukémiában elhunyt kézilabda edző hírét figyelték. nehéz szívvel néztem. Nem egyszerű hely ez a kórház, de sajnos muszáj néha még befeküdni. Bízom benne, már nem sokáig, és ez volt a mélypont, innentől kezdve meg már csak előre haladunk :)))

Az egyik teknősünk megfázott. Kicsit lentebb vettük a víz hőfokát vagy egy hónapja, és utána észrevettük, hogy az egyik teknős tüsszög, ha kiveszem sétálni. Próbáltam neki sok vitamint, főleg A vitamint adni, de nem javult, így az állatorvos adott nekünk antibiotikumot, és egy másfajta vitamint is injekciós tűkben. Az antibiotikumot az ételbe kell belecsempésznem, a vitamint pedig a száraz nyakára csepegtetnem. Néha eléggé kihívás :) Bízom benne hamar helyrejön.

Barna hétfőn befeküdt, majd kedden meg is kapta a kemot. Erre mondta az orvos, hogy a legnehezebb kezelés lesz, bíztunk benne, ezen is átlendülünk majd. Szerdán, és csütörtök napközben nagyon jól érezte magát, viszont csütörtök estére nagyon durva vesegörcse lett, amire elég sokára kapott fájdalomcsillapítót. Majd a gyógyszer után fél órára szaladt is a mosdóba, mert felfordult a gyomra, mire a nővérek közölték, hogy akkor felszívódott a gyógyszer, mert ez a mellékhatása. Gyanítom ez teljesen normális, hogy nem szóltak előre. Majd péntekre egészen jól helyrejött. A doktornő azt mondta, hogy ennél rosszabb már nem várható, így hazaengedte, de közben kapott kálcium tablettát, amit a kemo után 36 órával kezdtek el neki adni, és 6 óránként kell bevenni. Elvileg ez lett volna az ellenszer, már ha lett volna bármi hatása. Pénteken hazaköltöztettem, majd szombat reggelre elkezdett leválni a szájnyálkahártyája, ami vasárnapra fokozódott, és hétfőre még rosszabb lett. Így ma nem is mentem dolgozni, hanem reggel mentünk be a kórházba. Ott közölték az orvosok, hogy valszeg ebből a kemoból a fennmaradó 2-t nem kapja meg, mert nem akarják megölni. Majd befektették, de mondták, hogy ők sem tudnak mit tenni ezzel a tünettel, ez a kemo melléhatása, nagyon sajnálják. Hát ezzel messzire megint nem mentünk. Kapott vizet infúzióba, meg legalább intravénásan kapja a kálciumot tovább. Ezzel öblögetnie is kell, ami megint hányingert idéz elő, mire a nővér javasolta, hogy tartsa vissza, nah ez is kedves. Az orvosok semmit nem mondanak természetesen, a nővérek szerint pedig kb 1-2 hét mire helyrejön. Sebes és hólyagos az egész ajka, a szája, a nyelve, fáj a torka, az egész fején fertőzés van, hatalmas pattanásszerű kiütésekkel, amikhez minden elismerésem, hogy nem vakarja, mert viszket és fáj is neki. Én már lehet megőrültem volna. Úgyhogy most igyekszünk türelmesnek lenni, hogy elmúljon ez az időszak is. 

Barna a múlt hétvégén érezte magát a legjobban, így be is jött velem a munkába pénteken. Szerettünk volna az én szüleimhez is elmenni, de sajnos a fehérvérsejt száma nem volt valami magas, így jól ráijesztett az orvos, hogy ha valahova is elmegy,biztos elkap valamit..... Persze szó sem volt erről, de a hétvégénket majdnem tönkretette. Végül szombaton elmentünk kirándulni Szigetvárra. Fél óra ide kocsival, és Barna sem volt még a várban (amit eléggé furcsáltam), de nagyon jól éreztük magunkat. Kicsit bővítettük a tudományainkat történelemből. Van egy kisebb park is a várostábla közelében, ahol két hatalmas szobor van felállítva Szulejmánnak, és Zrínyi Miklósnak. Az idő is nekünk kedvezett, így nagyon jól telt a hétvégénk.

Újra munkába álltam már 2-án. Van munka bőven,mert sok termék átkerül Szegedről hozzánk, úgyhogy nem unatkozom. :) A főnököm december óta beteg, nehezen lábal ki a tüdőgyulladásából.

Barna jól érzi magát. Megkapta ennek az szakasznak az utolsó kemoját is. A gerincinjekciókat is egyre jobban viseli. A vérképe is jó most, de majd holnap meg vérvételre, és valószínűleg a biztonság kedvéért adnak majd neki vért is. Jövő héten pedig befekszik, és elkezdődik a talán utolsónak mondható nehezebb hónap/szakasz. 3000 mg-os kemot fog majd kapni. Igazából azért kell befeküdnie, majd a kórházba, mert csak így tudják a kemot megrendelni neki, hogy időközönként, havi egyszer befekszik. Emellett szeretnék megfigyelni is, bár ha a belgyógyászatra fektetik megint, akkor ott senki nem fog figyelni rá, nemhogy megfigyelni.

Mostmár ugyan a teste kezd elfáradni a sok kemotól, viszont még mindig pozitív, várja a végét türelemmel, és már a munkáján jár az esze. Tegnap belenézett a munkahelyi levelezéseibe. Egyre nehezebben köti le magát itthon. Már két és fél hónapja tart ez az egész kb, és belegondol is rossz, hogy még min. 2 évig fog kemot kapni, de nagyon jó, hogy eltelt már ennyi idő, mert bízunk benne, hogy február közepétől már sokkal könnyebb lesz mindkettőnk élete.

Vettünk a teknősöknek egy nagyobb akváriumot. Holnap már az új helyükön alhatnak majd. Akkorák már, mint a tenyerem, nem semmi mennyit nőttek egy év alatt :) Voltunk ma is az állatkereskedésben, és ott mindig megcsodálom a pici kis teknősöket, hogy mennyire édesek :)))

Lebontottuk ma a karácsonyfánkat. Elteltek az ünnepek is. Bekerült a fenyőfa a hideg kis szobába, majd ha lesz rá módunk elvisszük Barna apukájához, aki megpróbálja majd kiültetni. Most már van egy doboznyi díszünk is, érdekes volt teli pakolni a karácsonyi dolgokkal az egyik szekrény polcát. Eddig még nem voltak karácsonyi dekorációink :)

Eltelt megint egy év. Nagyon vártam már. Bízom abban, hogy 2014 egy szebb jövőt hoz nekünk. Nyugodtabb, élhetőbb, türelmesebb évre vágyom :)

Barna beszélt az orvosával, akiről kiderült, hogy karácsony előtt enyhén összevissza beszélt. Most Barna minden felmerülő kérdéseket feltett, és végül arra jutottak, hogy nagy az esély, arra, hogy február-márciusra visszamehessen szép lassan dolgozni. Júniusig ugyan még biztos, hogy kell kemokra járnia a kórházba, csak már nem ennyire sűrűn majd, és kevesebb is lesz a kemok mennyisége. Február körül majd egy újabb szteroiddal fel is hizlalják, hogy erősebb legyen a szervezete. 2 évig még fog kisebb mennyiségű kemokat kapni, de reméljük ezek kevésbé fogják már befolyásolni az életünket, mert 3 havonta kell csak majd júniustól bejárnia. Mivel a csontvelővizsgálat eredménye nagyon jó lett, bizakodunk, és reméljük sosem újul ki nála ez a betegség. Szerencsére az egyik orvos, akinek kikértem a szakvéleményét visszaírt, és megnyugtatott, hogy ténylegesen ez a protokoll, és muszáj 2,5 évig kemot kapnia, ahhoz, hogy teljes gyógyulást érjünk el.

A szilveszter jól telt, itthon voltunk kettesben. A barátai szerveztek egy összejövetelt, de voltak köztük párak akik betegeskedtek, így nem vállaltuk a megjelenést. Emellett egy gerincinjekciót is kapott a drágám, így jobb is volt neki, hogy itthon pihent.

Kívánunk Mindenkinek Nagyon Boldog, Sikerekben Gazdag Új Esztendőt!! :)

A Szentestét kettesben töltöttük itthon. Megnéztük a Narnia című filmet, és pihentünk sokat. Ajándékokat nem nagyon vásároltunk, mert én kaptam a hónapban pár meleg ruhadarabot, Barna pedig egy e-book olvasót.

Ma kimentünk Barna apukájához, ahol kicsit összegyűlt a család. Ott volt a nagymama, apuka élettársa, és az élettársa fia is. Finom töltött pulykát ettünk, amit sok sütemény követett. :) Pezsgőt is ittam a nagymamával, és Ágival. Ági nagyon finoman főz, mindig elkápráztat minket. volt most rá időnk, így Barna haját is levágta, mert eredetileg fodrász. Szép lassan elkezdett hullani Barni haja, és mivel kezdtem rajta foltokat látni, jobbnak láttam, ha rövidebb lesz, így kevésbé látszik a hajhullás. Tudjuk még kicsit késleltetni, ha csak látszólag is.

Aggódom érte. Próbáltam orvosokat keresni a neten, mindenképpen szeretném mások véleményét is kikérni a kezelésével kapcsolatban. Két orvosnak írtam levelet, bízom benne valamelyikük válaszol majd.

Ma délelőtt főztem egy gyors borsólevest, kicsit takarítottam, mostam, majd pihentem egyet. :) Nem szoktam napközben aludni, de ma elbóbiskoltam, tényleg jót fog tenni ez az egy hét munka nélkül. Bár még ma este is a munkával kapcsolatos dolgokkal álmodtam :)

Délután benéztünk a városba, nem valami nagy itt a karácsonyi vásár. Sok mindent lehet kapni, de szerintem nem sok köze van a karácsonyhoz egyik árusnak sem. Táskákat, kacatokat, meg édességeket lehet vásárolni.

Barna nem érezte valami jól magát a séta felénél, leverte a víz, szédült, és a feje is megfájdult, így hamar hazajöttünk. Valószínűleg mindez a gerincinjekció utóhatása lehet. De legalább most nem annyira vészes, mint a múltkor. Akkor sokkal rosszabb volt.

Estefelé Barna kitalálta, hogy szeretné feldíszíteni a karácsonyfát, így hát neki is láttunk. Szép díszes lett az első közös karácsonyfánk. Bár a teteje egy kicsit görbe, de annyi kell :) Az égősor is szuper, amit vettünk rá. 12 programja van, lehet belőle válogatni, de a többség eléggé bántja az ember szemét a sötétben.

Meggyújtottuk a negyedik adventi gyertyát is. Jöhetnek az ünnepek, mi készen állunk :)