Jelentkeztem önkéntesnek a kaposvári színházba. Ez ruhatárosi, és jegykezelő munkát jelent majd, régen a középiskolában csináltam ilyen, még Szolnokon a Szigligeti Színházban. Anno ezt nagyon élveztem, bár elsősorban most azért jelentkeztem, hogy ismerősöket gyűjtsek magamnak. :) Maga a színház kinézete kívülről számomra nagyon megdöbbentő volt, ugyanis elsőre lehet, hogy az, de jobban megfigyelve nem valami szép látvány. Mellesleg a bal oldalán alul ki van rakva egy tábla: "Omlásveszély". Nem is akartam hinni a szememnek, de tényleg igaz. Belülről persze gyönyörű az egész, de kívülről majd összedől.....túl nagy a kontraszt.

Ma délután 4 órakor volt az Évadnyitó rendezvény, amire szívesen mentem. Rögtön belebotlottam egy nagyon segítőkész fiúba, és egy szimpatikus lányba. A többség azonban tizenévesekből állt, ugyanis középiskolások is sokan jelentkeznek erre a munkára, a hallottak alapján a többség színész szeretne lenni....hát hajrá! :)

 Rátóti Zoltán, a színház igazgatója fogadott minket a munkatársaival. Elmondták miket várnak el, hogyan forduljunk a nézőkhöz, mennyire legyünk segítőkészek. Emellett volt két színész Petra, és Csaba, akik eljátszottak mi is lesz a feladatunk, egyes konfliktushelyzeteket hogyan kellene megoldanunk. Nagyon komikusak voltak, jókat derültem rajtuk. :))) Rátóti Zoltánnal is jó volt találkozni, egyáltalán nem számítottam semmilyen ismert emberre a megnyitón, de örültem, hogy ott volt. Sokat beszélt Ő is, én meg csak figyeltem a számomra TV-ből ismert színészt, hogyan is kerülök én ilyen közel a társaságához. Érdekes volt :)

Később egy idősebb színész kezdett előadást tartani a saját foglalkozásáról, ahova jelentkezni is lehet, de az első mondata után meg is fogalmaztam magamban, hogy én nem hogy a foglalkozásából nem kérek, de ezzel az emberrel sem szeretnék többet találkozni. Arrogánsan, nagyképűen közölte, hogy mi senkik vagyunk, de menjünk hozzá, majd ő megtanít minket egy jelenléti ívet kitölteni, de színészek sosem leszünk, meg celebek sem....stb. Gézának hívták, de bárki is volt, valószínűleg a középiskolásokra akart ezzel a stílussal hatni, de javaslom, ilyen ember ne tanítson semmit se. Lehet, hogy jó színész, de nem hiába van a mondás, aki tudja csinálja, aki nem tudja, tanítja! Javaslom, Ő inkább színészkedjen, így látatlanban is...

Úgyhogy fel is álltam, és eljöttem, mert ezt nem voltam hajlandó tovább hallgatni, de addig nagyon jól éreztem magam. :)))

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.